|
Közbeszerzési eljárások
Magyarország Európai Uniós csatlakozásával egyidőben, 2004. május 1-én lépett hatályba – az EU-s jogharmonizációs folyamatok részeként – a beszerzések rendjét szabályozó, új, 2003. évi CXXIX. közbeszerzési törvény (Kbt.).
A Kbt. alanyi hatálya alapján határozza meg a törvény alkalmazási körét. Eszerint - többek között - valamennyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv, önkormányzati társulás, fejlesztési tanács stb. (Kbt. 22.§ (1)bek. d.) pontja) köteles alkalmazni a törvény szabályait mindazon beszerzése körében, amely eléri, vagy meghaladja a 8 millió forint, építési beruházás esetén a 15 millió forint nettó értéket. Alkalmazására kötelezett továbbá valamennyi olyan szervezet is - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amely támogatásból (pl. pályázaton elnyert támogatásból) finanszírozza beszerzését (22.§ (2)bek.).
E kötelezettségek tekintetében kivétel csak és kizárólag a 29.§, a 243.§ és a 296.§-ban tételesen felsorolt tárgyak tekintetében lehetséges. A kivételek tára meglehetősen szűkös; államtitkot, szolgálati titkot, az ország alapvető biztonságát, nemzetbiztonságot, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget érintő beszerzések esetében, továbbá egyes, e paragrafus (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások tekintetében, így például távbeszélő, rádiótelefon szolgáltatások igénybevétele esetén lehetséges. Minden más esetben kötelező a Kbt. által meghatározott közbeszerzési eljárás lefolytatása.
A gazdasági élet szereplőire változatlanul igen széles körben ír elő kötelezettségeket a törvény, a hagyományosan értelmezett közszférán túl a törvény hatálya alá tartozik a magánszférának mindazon szereplője, aki, vagy amely pályázatokon elnyert támogatásokkal szerez be árut, szolgáltatást, illetve állít elő valamely építési beruházást, és a támogatás intenzitása eléri, vagy meghaladja az összes költség 50 százalékát.
A törvény meghatároz továbbá egyéb olyan előkészítési kötelezettségeket is, amelyek az eljárások lefolytatásának előkészítését jelentik. Így valamennyi ajánlatkérőnek meg kell határoznia általános, vagy minden alkalommal eseti jelleggel - legkésőbb eljárása megkezdéséig - saját szabályzatát, közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét, továbbá a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét (6.§).
Az ajánlatkérőnek a törvényben deklarált kötelezettsége értelmében biztosítania kell azt, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésébe, és az eljárás lebonyolításába bevont személyek, illetve szervezetek – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel rendelkezzenek (8.§ (1) bek.).
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az eljárást lezáró döntést meghozó személy, vagy testület részére (8.§ (3) bek.).
A közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében, továbbá az Európai Unió által támogatott forrásból megvalósuló beszerzés esetén az ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa által nyilvántartott hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvett tanácsadót köteles bevonni (9.§).
Az ajánlatkérőnek kötelessége továbbá valamennyi közbeszerzési eljárása során biztosítani az összeférhetetlenség kizárását, a 10. §-ban meghatározottak szerint.
A törvény következetes betartása érvényesítésére szigorú szabályokat ír elő az azt megsértők számára. Egyes jogsértés típus esetében kötelező pénzbírság kiszabása, így a törvény kikerülése (a beszerzés értékének 30%-ig!), a statisztikai összegzés elkészítésének elmulasztása és a jogsértő szerződésmódosítás esetében. Lehetőség továbbá bírság kiszabása valamennyi jogsértés esetében, a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel és/vagy szervezettel szemben.
|
