Önkéntes egészségpénztárak

Az önkéntes egészségpénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. Az önkéntes egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló1993. évi XCVI. törvény, valamint (a 126/2004. (IV. 29.) Korm. rendelettel módosított) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyző pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az önkéntes egészségpénztár alapfeladata - a törvény alapján -az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása. Ezek mellett az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyző feladatokat is elláthat, úgymint: a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását.

Az egészségpénztár, szolgáltatásait saját maga szervezheti (akár más pénztárak tagjai, más magánszemélyek, ill. intézmények részére is), vagy e célra szolgáltatásszervező intézményt is igénybe vehet. Természetbeni szolgáltatásait egészségpénztári szolgáltatón keresztül is nyújthatja.

Az önkéntesegészségpénztár - a 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint - tagjai, illetve (a pénztártagok rendelkezése alapján) azok közeli hozzátartozóik részére a következő szolgáltatásokat nyújthatja (a rendeletben szereplő feltételek megléte esetén):

1. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatások

• bármely, a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatást kiegészítő, vagy helyettesítő, egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett, egészségügyi szolgáltatás, melyek között, mint prevenciósszolgáltatásoknak minősülőket, külön ki kell emelni a szűrővizsgálatokat (méhnyakrák, emlőrák- vastagbélrák-, prosztatarák-, mozgásszervi,- AIDS-, mentális zavarok korai felismerését célzó- és fogászati szűrés)
• otthoni gondozás (helyi önkormányzati engedéllyel bíró egészségügyi szolgáltató által),
• természetgyógyászati szolgáltató által nyújtott szolgáltatás,
• gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelés,
• gyógyfürdő, mozgásszervi betegségeket ellátó terápiás intézmények, gyógyfürdőkórház, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok, gyógybarlang egészségügyi szolgáltatásai,
• rekreációs üdülés, gyógyüdülés (naptári évenként legfeljebb 150 eFt értékben - az értékhatárt 2005. január 1-jétől kezdődően kell csak alkalmazni),
• közfürdők fürdőgyógyászati kezelései,
• sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások: pálya-, uszoda-, terembérlet (ennek kapcsán nem finanszírozható viszont az utazás, szállás, sportruházat és az étkezés költsége),
• aktív testmozgást segítő sporteszköz vásárlásának támogatása (naptári évenként legfeljebb 70 eFt értékben - az értékhatárt 2005. január 1-jétől kezdődően kell csak alkalmazni),
• Braille írással készült kiadványok vétele,
• mozgáskorlátozottak, megváltozott egészségi állapotúak életvitelét könnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük átalakítási költségeinek támogatása,
• vakvezető kutya költségei,
• egészségügyi szolgáltató, vagy természetgyógyász által nyújtott szenvedélybetegségről leszoktató kezelések, preventív kúra mozgásszervi bajok megelőzésére, léböjt és méregtelenítő kúra, fogyókúraprogram.

2. Egészségügyi önsegélyző szolgáltatások

• gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatása,

1. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezéséről és a forgalomba hozataluk engedélyezéséről szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett és az Egészségügyi Közlönyben kihirdetett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;

2. a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott engedély alapján behozatalra engedélyezett gyógyszerek, immunológiai készítmények árának támogatása;

3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;

4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normales-ben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;

5. az anyatej helyettesítő és anyatej kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

7. társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának támogatása;

8. közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, az ORKI, a MEEI, vagy a Hivatal által kiadott minősítéssel rendelkező, valamint az Európai Unió országaiban működő hatóság által kiadott - ezzel egyenértékű - minősítéssel rendelkező orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;

9. egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;

10. gyógyszertárban, gyógyfürdőben vagy gyógyvíz-ivócsarnokban értékesített gyógyvizek megvásárlásának támogatása;

11. gyógyszertárban értékesített gyógyteák megvásárlásának támogatása;

12. gyógyszertárban értékesített fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása;

13. OGYI engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása.

• betegség miatti keresőképtelensége esetén kieső jövedelmek teljes vagy részbeni pótlása,
• a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatása.

A 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet meghatározza, hogy a szűrővizsgálatok mellett mely szolgáltatások minősülnek prevenciós szolgáltatásnak. Ezen szolgáltatások igénybevételéhez adókedvezmény kapcsolódik, amelyről a pénztárak adnak felvilágosítást az érdeklődőknek.

Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál állnak rendelkezésre.

Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. A tagdíj fizetését a munkáltató, a törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhatja. A tagdíjfizetéshez, illetve a munkáltatói hozzájáruláshoz kapcsolódó adókedvezményekről a pénztárak felvilágosítást adnak az érdeklődőknek.

A pénztár Közgyűlése dönt a minden pénztártagra kötelezően előírt, ún. egységes tagdíj nagyságáról, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell. A tagok megszabhatják, hogy milyen gyakorisággal (havi, negyedéves, éves) fizetik tagdíjukat, ill. lehetőségük van eseti befizetésekre (többletbefizetésre) is.

Az egészségpénztári tagok befizetései három tartalékba kerülnek:

• fedezeti tartalék, amely a tag egyéni egészségszámlájára (egyéni számla) jut, amelyből az egészségügyi célú szolgáltatások finanszírozása történik,
• működési, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,
• likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként szolgál.

2003-ban az egészségpénztárak alapszabályukban előírhatták, hogy tagjaik az egyéni egészségszámlán lévő pénzösszegeknek csak maximum 60 százalékát fordíthatják egyéni kiadásaik fedezésére. A maradék 40 százalékot így fent kellett tartani az összes egyéni számla arányos megterhelésével biztosítható szolgáltatások finanszírozására.

2004-től a törvény megszüntette a minimálisan 40%-os kötelező mértéket, így pénztárak maguk dönthetik el, hogy mely szolgáltatásokat kívánják a tagok (csoportjai) egyéni számláinak egyidejű, arányos terhelésével biztosítani. Amennyiben, tehát, a pénztár - a tagok többségének akarata alapján - nem akarja, akkor nem kell szolgáltatást finanszíroznia ezen a módon, illetve, ha ezen a módon mégis finanszíroz a pénztár valamely szolgáltatást, akkor nem szükséges az összes egyéni számlát terhelni. A finanszírozási módja azonban szolgáltatásonként csak egyféle lehet, a konkrét feltételekről a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.

2004. május 1. óta lehetősége van a pénztártagnak rendelkezni arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezésétől számított két évre leköti. Az ehhez kapcsolódó adókedvezményekről a pénztárak felvilágosítást adnak az érdeklődőknek.

A táblázatban használt fontosabb fogalmak:

Nyílt pénztár

Az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza.

Zárt pénztár

Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. terület, ágazat, munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.

Egységes tagdíj

A Közgyűlés által meghatározott minden pénztártagra kötelezően előírt tagdíj.

Eseti befizetés

A tag saját elhatározása alapján saját egyéni egészségszámlájára eszközölt befizetés

A tagdíjakból a fedezeti, a működési, és a likviditási tartalékra jutó rész aránya (%)

A pénztárnak a bevételeit (befizetett kötelező és kiegészítő tagdíjak, egyéb bevételek) három részre kell bontania. A bevételek egy részéből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni, illetőleg egy részét pedig működési tevékenységre elkülöníteni.

A tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit a pénztár - a működési szükségleteinek megfelelően - a fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik.

A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. A befizetések tartalékok közötti felosztásának mértékét, a pénztár az alapszabályában szabályozza.

A fedezeti tartalék az egészségügyi célú szolgáltatások finanszírozására szolgál. Ezen belül külön kell kezelni az egyéni egészségszámlákat és a szolgáltatási számlákat.

A likviditási tartalék a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló, a tagok által közösen finanszírozott tartalék.

A működési tartalék a bevételek működési tevékenységre elkülönített része,a pénztár működésének a tagok által közösen megteremtett forrása.

Szolgáltatási kiadások

A pénztári szolgáltatásokat, tagdíj ellenében, csak a tagok illetve - amennyiben azt az alapszabály tartalmazza - a közeli hozzátartozók vehetik igénybe (közeli hozzátartozó: a Ptk. 685 §-ának b) pontjában megjelölt személy és az élettárs). A szolgáltatások nyújtása érdekében a pénztár a pénztárvagyon erejéig más jogi illetve természetes személyekkel szemben kötelezettséget vállalhat, például szerződést köthet és természetesen a vállalt kötelezettségekért, tartozásért a saját vagyonával felel. A szolgáltatások igénybevételének feltételeit a pénztár szolgáltatási szabályzata állapítja meg.

Az összehasonlító tábla az egészségpénztárak önkéntes adatszolgáltatása alapján és hozzájárulásával került összeállításra. A tábla adatai a pénztárak adatközlése alapján folyamatosan frissítésre kerülnek.